Hazugság új portál: Így küzd a bajor belügyminisztérium az álhírek ellen!

Hazugság új portál: Így küzd a bajor belügyminisztérium az álhírek ellen!

A bajor belügyminisztérium 2025. november 7-én új információs portált indított „Hazugság!? Ne hagyd magad manipulálni". A portál célja, hogy felvilágosítsa a polgárokat a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek veszélyeiről, és növelje e témák iránti érzékenységüket. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter az előadáson hangsúlyozta, hogy a kritikus gondolkodás előmozdítására van szükség annak érdekében, hogy a hamis információk ne befolyásolják őket. A portál központi információcserének tekinti magát, amely a megváltozott politikai helyzetre vonatkozó megbízható információkat nyújt, valamint a partnerek számára is megbízható információkat nyújt ezekről a kihívásokról. a kérdés sürgőssége, különös tekintettel a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd által az állami intézményekbe vetett bizalomra.

A dezinformáció nemcsak a társadalmi légkört veszélyezteti, hanem magát a demokráciát is. Herrmann rámutatott, hogy a külföldi államok kifejezetten a dezinformációt használják fel a németországi politikai célok megvalósítására. A portál célja nemcsak tájékoztatás, hanem a hiedelmek kialakulásának és az álhírek terjedésének hátterében álló pszichológiai mechanizmusok megértése is. A platform tudományos támogatását a Würzburgi Julius Maximilian Egyetem, a Frankfurti Goethe Egyetem és a Frankfurti Pénzügyi és Menedzsment Iskola csapata támogatja, Prof. Dr. Alicia von Schenk irányítása alatt, aki a kognitív torzításokkal foglalkozik.

A portál tartalma és funkciói

Az információs portál különféle eszközöket kínál a felhasználóknak a dezinformáció azonosítására és kezelésére. Ez magában foglalja a hamis információk azonosítására vonatkozó tippeket, az ilyen tartalmak kezelésére vonatkozó stratégiákat, világos példákat, valamint a mögöttes pszichológiai hatások meghatározását és magyarázatát. Különösen fontos, hogy felvilágosítsuk az embereket az álhírek, a félretájékoztatás és a félretájékoztatás eltérő természetéről, valamint a velük járó kihívásokról. Ezeket a kifejezéseket gyakran összekeverik, de döntő fontosságú különbséget tenni, hogy a dezinformáció célzott befolyásolási kampányokat jelent, míg a félretájékoztatás félrevezető információkat ír le megtévesztési szándékkal.

Az álhírek kérdése Donald Trump 2016-os megválasztása és a Brexit-népszavazás óta egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A tanulmányok azt mutatják, hogy a politikába és a médiába vetett alacsony bizalom növeli a félretájékoztatásra való hajlamot. Bár az online látható tartalmak kevesebb mint 1%-a minősül álhírnek, elterjedtsége a közösségi médiában riasztó. Különösen a politikailag aktív állampolgárok hajlamosak olyan információkat keresni, amelyek alátámasztják saját nézeteiket, és túl gyakran figyelmen kívül hagyják az információforrásokat.

Társadalmi felelősségvállalás és médiaműveltség

Az álhírek elleni küzdelemhez a társadalom egészében fellépésre van szükség, valamint a médiaműveltség előmozdítására. A figyelemfelkeltő megközelítések az álhírek terjedése elleni „oltásnak” nevezhetők, és nemcsak a tények ellenőrzését foglalják magukban, hanem a polgárok aktív tájékoztatását szolgáló korai beavatkozásokat is. Kulcsfontosságú, hogy a lakosság megtanulja kritikusan megkérdőjelezni a médiatartalmak minőségét és komolyságát.

Az új információs portál ezért fontos lépést jelent a dezinformáció jobb megértése és kezelése felé. Ez válasz információs korunk e veszélyes fejleményeire, és célja a társadalom manipulatív tartalmakkal szembeni ellenálló képességének erősítése, valamint a demokratikus intézményekbe vetett bizalom fenntartása.

További információkért látogasson el az információs portálra a címen aichach.de, a Belügyminisztérium kezdeményezéseiről bővebben a címen stmi.bayern.de, valamint a médiaműveltséggel kapcsolatos kutatások bpb.de tapasztalat.